Pozsár János balladája Forrás: http://php.arcanum.hu/xsl/mneprajz/05/113.html
1. Jaj de vérös Pozsár János gatyája! Bevérözte a maga udvarába. Mos ki, Kata, ingöm-gatyám fehérre! Holnap mögyök Bazsó biró elébe. 2. Aggyon Isten, Bazsó biró, jó napot! Aggyon Isten, Pozsár János, mi bajod? Az én bajom nem nagyobb a semminé, Bérösömet mökszúrtam egy kicsijé. 3. Pozsár János űj le mellém a székre! Maj mögirom a leveled estére. Mög is irom, el is küdöm Zomborra. Bogdán Kata sírva möhecc utána. 4. Bogdán Kata mit gondolt ű magába: Száz forintot szoritott a markába, Beletötte kis csurakja zsebibe, Ú sétált a szolgabiró elébe. {5-351.} 5. Aggyon Isten szolgabiró, jó napot. Aggyon Isten, Bogdán Kata, mi bajod? Az én bajom mög a bánat, mög a bú: Pozsár János szive értem szomorú. (Szaján, Torontál m.; Kálmány 1881–1882: II. 174)
Egy másik irodalmi "hős": Pozsár Janó, a munkásmozgalom pénzzel megpattant harcosa Fehér Béla: Fültől fülig című könyvében Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=115&id=103
"A regény Tusnádfürdőn játszódik, éppen száz évvel ezelőtt, 1903-ban. Ide érkezik meg a bérgyilkos Skrabek, hogy teljesítse megbízatását, végezzen Gulácsy Etyien gróffal. Okot nem tud, nem is érdekli, jól megfizetik, tehát elvégzi a feladatot, illetve elvégezné, ha a véletlenek nem esküdnének össze ellene időről időre meghiúsítva kísérleteit. S míg Skrabek az újabb és újabb kedvező alkalmat keresi, felvonulnak a fürdőhely ideiglenes és állandó lakói, megannyi színes, jellemzően Fehér Béla-i figura: Ugolin, a vízklozetügynök, amatőr filozófus, aki Montaigne számára érthetetlen könyvén felbuzdulva írja feljegyzéseit Filozófiai árnyékszék című naplójába, Pozsár Janó, a munkásmozgalom pénzzel megpattant harcosa, Darvai Erazmusz és Görbekerti Murad Jenci, a kecskesajtot készítő féltestvérek, Katinka, Gulácsy Etyien gróf álmodozó, bogárgyűjtő leánya, aki beleszeret Skrabekba, vagy éppen a Trovatore, a suszterból lett énekes, aki pont operáját komponálja, hogy csak néhányat említsünk a szereplők közül." |